Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

„Az úgynevezett nyugati vakcinákon túl Oroszországból 1 millió ember oltására elegendő Szputnyik V vakcina, míg Kínából 2,5 millió ember oltására elegendő Sinopharm oltóanyag fog érkezni különböző tételekben” Olvasható a koronavirus.gov.hu portálon. De kell-e félni az orosz, vagy a kínai vakcinától? Mivel a Pfizer/ Biontech vakcináról rengeteg szó esik a médiában- az mRNS alapú vakcinák technológiáját felfedező világhírű szegedi származású kutatóról, Karikó Katalinról úgyszintén- Letoha Tamás szegedi kutatóorvossal abban állapodtunk meg, hogy elsősorban az Európai Unió közös stratégiájából kimaradt védőoltásokra helyezzük a hangsúlyt. Letoha egyébként cégével együtt részt vesz Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában, ahol többek között Albert Osterhaus professzorral, a humán koronavírus izolálójával dolgozik együtt.

A média ugyan bőven ad hírt a koronavírusról – a fertőzöttek és az elhunytak számát lassan kívülről fújjuk - de nagyon kevéssé exponálta, hogy az orvostudomány mennyire felkészült, és, hogy- élből elutasítás helyett - melyik vakcina /különös tekintettel az Európai Unió közös stratégiájából kimaradt kínai és orosz vakcinára/ mit tud.
- A XXI. századra fejletté vált az úgynevezett precíziós medicina, meg tudjuk állapítani nemcsak a betegségek molekuláris patomechanizmusát, hanem a hajlamosító tényezőket is, ez alól egyetlen vírusfertőzés sem kivétel. A kínaiak gyakorlatilag három hét alatt megszekvenálták a koronavírus genomját, 2020. január 15-re kész volt a feltérképezése. Aztán hírül adták, hogy 2020. január 21-ére a Moderna /amerikai biotechnológiai cég/ már meg is tervezte a tüskefehérjét expresszáltató vakcinája RNS szakaszát. Ezek a történések sajnos semmilyen módon nem köszöntek vissza sem a médiában, sem a politikában. Utóbbiban ráadásul a vakcina ürügyén is harcolnak, különböző szekértáborok alakultak, miközben sem a vakcina, sem az az immunválasz nem politikai kérdés! Relatíve gyakran előfordultam / előfordulok a médiában, annak köszönhetően, hogy az általam vezetett Pharmacoidea magyar biotechnológia kutató cég 2012 óta vesz részt Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában vezető gyógyszergyárak és vezető nyugat európai kutató cégek partnereként. Orvoscsaládban nőttem fel, édesapám sebész, édesanyám aneszteziológus, láttam, hogy odaadó orvosok megfelelő felkészültséggel, és megfelelő szakmai háttérrel mi mindent meg tudnak oldani. Azt is láttam, hogy az orvostudomány a kilátástalan helyzetben lévő betegeknek mennyit tud segíteni. Ez valahogy mostanában háttérbe szorult, a fejlett molekuláris orvostudomány vívmányait a médiában felváltották a középkori járványkezelés megfelelői, már majdnem füstölünk, mint a csőrös doktorok, akik a pestisjárványok idején járkáltak a csőrükben kígyóőrleménnyel, ópiummal, mézzel, fokhagymával. A média és az abból tájékozódó laikus közvélemény körülbelül itt tart. Mivel gyógyszergyári projektekben dolgozunk, márciusban már tudtam, hogy, javában folynak a vakcina fejlesztések és az sem volt titok, hogy ki milyen vakcinát fejleszt. Már ekkor azt mondtam, hogy ez ellen a vírus ellen a modern orvostudomány belátható időn belül megoldást talál. Ennek ellenére a médiából a mai napig ömlenek a negatív hírek, a hisztéria keltés, pedig az újságírónak és a szakértőknek is az lenne a dolga, hogy ne démonizálják a járványt, hanem értesse meg a vírusfertőzés racionális, molekuláris alapjait. Hiába a molekuláris orvostudomány, ha ugyanúgy riogatjuk az embereket, mint több száz évvel ezelőtt.

Ahogyan mondtad, valóságos szekértáborok alakultak bizonyos vakcinák mellett és bizonyos vakcinák ellen. Kell-e tartani a hagyományos technológiára épülő kínai vakcinától, ugyanis sokan utasítják vissza. Részben mert nem része az EU közös vakcinabeszerzési stratégiájának /az adott ország saját felelősségére alkalmazhatja/ részben mert virológusok tollából lehetett olyan hasonlatokat olvasni, hogyha utazhatok TVG-n is, akkor messziről elkerülöm a gőzmozdonyt!
- A kínai vakcina nagyon régi technológiára épül, a kötelező védőoltás technológiájára. A legismertebb a gyermekbénulás elleni Salk-vakcina például ugyanezt a technológiát használja. Felszaporítják a koronavírust egy sejttenyészetben, majd egy béta-propilakton nevű vegyülettel inaktiválják, így már nem lesz képes arra, hogy replikálódjon, hogy szaporodjon. Miért jó ez? Egyrészt maga a technológiai ismert, a leghosszabb ideje használt vakcinák elölt kórokozókból készülnek. Ugyanakkor van még valami, ami nagyon jó ebben a vakcinában, és ezt a legmodernebb szakmai adatok is alátámasztják. A koronavírus komplex burokszerkezete több fehérjéből áll. A koronavírusok legváltozékonyabb része az úgynevezett tüskefehérje szakasz, ez biztosítja az emberi sejtekhez való kötődést. Ez azért érdekes, mert a koronavírus is mutálódik, hiszen a vírusnak az a lényege, hogy minél jobban tudjon fertőzni és minél jobban tudja megsokszorozni önmagát. Hogyan tud egy koronavírus minél jobban fertőzni? Úgy, hogy azt az antennát, amivel kapcsolódik az általa fertőzni kívánt emberi sejtekhez, megváltoztatja, hogy más jelet is fel tudjon fogni vele, azaz más módon is tudjon kötődni a gazdasejthez.
Ha egy immunválaszt csak a vírus változó régiójára irányítunk, ez a tüskefehérje, akkor előfordulhat, hogy - mivel ezek a vírusok óriási számban vannak jelen - kiszelektálódnak azok a vírusvariánsok, amiknek a tüskefehérjéje már megváltozott annyira, hogy mondjuk a tüskeférje vakcina ellen kiváltott immunválasszal szemben rezisztens legyen. Ezért jó nemcsak egyetlen fehérjéjével immunizálni, hanem a teljes vírusburokkal - az elölt kórokozó a teljes burokfehérjét reprezentálja - mert így nemcsak a tüskefehérje ellen irányul az immunválasz, hanem a teljes burokfehérje ellen. Minél szélesebb körű immunválasz alakul ki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az élő, fertőzőképes vírus ellen is hatékony lesz a védelem.
A kínai oltóanyaggal, vagyis egy teljesen elölt vírussal való immunizálás értelemszerűen a tüskefehérjén túl terjedő régiókra is hatással van. Ugyanakkor maga a technológia iparjogvédelmi szempontból rémálom, mert nagyon nehéz iparjogvédelmileg védeni, mivel nagyon egyszerű technológia. Most nagyon nagyképű leszek, ha mi nagyon akarnánk, a laborunkban meg tudnánk csinálni ilyen vakcinát, mert maga a technológia egyszerű. Ezeket a vírusokat sejttenyészetben tenyészteni relatíve könnyű. Mondják, hogy nagyon komoly biztonsági fokozat kell hozzá, persze, de, aki ezzel foglakozik, betartja ezeket a szabályokat, és azt is pontosan tudja, hogy egy adott mennyiségű vírus partikulum közömbösítéséhez mennyi béta-propiolakton kell, és már le is van játszva az egész.

Miért nem kerülnek napvilágra a Sinopharm 3. fázisának eredményei, minden olyan ripsz-ropsz zajlik, mintha minden az utolsó, vagy inkább utolsó utáni percben készülne el, vagy még akkor sem. Lehet ennek bármi köze az általad említett iparjogvédelmi rémálomhoz?
- Lehet. Hangsúlyozom, hegy ez a személyes véleményem, mégpedig azért, mert bárki, aki ismeri ezt a technológiát, elő is állíthatja, sőt engedélyeztetheti is! A Sinopharm technológia olyan, mint egy generikum. Egy hasonló, vagy ugyanilyen technológiát megvalósító versenytárs felhasználhatja az engedélyeztetéshez a másik eredményeit is. Európában például a francia Valneva – ami szintén egy profi oltóanyag-fejlesztő cég - szintén egy béta-propiolaktonnal inaktivált vakcinát fejleszt, ugyanazt mint a kínaiak. Olyan szinten népszerű a technológia, hogy az Egyesült Királyság - ahol az AstraZeneca és az oxfordi csapat kifejlesztette a saját adenovírus alapú vakcináját - a Valneva inaktivált vakcinájából 100 000 millió adagot rendelt! A kínaiaknak nagyon kell vigyázniuk arra, hogy az általuk lebonyolított klinikai vizsgálatok eredményét ne használja fel egy versenytárs a saját vakcinája engedélyeztetéséhez.

A másik vitatott vakcina a Szputnyik V szintén nem része az EU oltási stratégiájának. Lengyelország bírálja, Románia nem kér belőle, Csehország, Horvátország és Ausztria megengedőbb, nálunk már oltanak vele. Korszerűbb technológiára épül az orosz vakcina, mint a kínai?
- Nem a korszerűségről kell beszélni, hanem arról, hogy hatékony, vagy nem hatékony. Itt nem a technológia modernsége a lényeg, hanem a megbízhatóság és a hatékonyság. Függetlenül attól, hogy a kínai vagy a Valneva: én a hagyományos technológia híve vagyok. Tisztelem és becsülöm, mert évtizedek óta ez a modern járványügy alapja. Könyörgöm az a szakember, aki ilyet mond, hogy elavult, miért oltatja be a gyerekét egy elavult technológiával poliovírus ellen?! Azért mert hat, és több évtizednyi adat bizonyítja, hogy biztonságos.

Az már csak hab a tortán, hogy a világ leggazdagabb országában az Arab Emírségekben hónapok óta, szinte féléve oltanak a kínai vakcinával. Nehéz elképzelni, hogy ők a gagyit választják, vagy olyasmit, aminek a hatékonyságáról és a biztonságosságáról nem győződtek meg. De térjünk vissza az orosz vakcinára!
- Az oroszoknak is van több fejlesztése, az egyik a Szputnyik V Ebben a vakcinában az oroszok, ugyanazt a technológiát alkalmazzák, mint az AstraZeneca, vagy a Johnson &Johnson, azaz egy megbetegítő képességétől teljesen megfosztott adenovírusba csomagolva csempészik be a koronavírus tüskefehérje DNS alapú genetikai kódját. Az adenovírus oltásoknak pont az az alapja, hogy fogják az adenovírus burkát, teljesen lecsupaszítják, hogy ne legyen patogén és abba belerakják a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló DNS-t. A most engedélyezett Johnson &Johnon vakcina az adenovírus 26-ot használja, egy masszív dózissal- ez 100 milliárd adenovírus részecskét jelent -váltja ki az immunitást.
A Szputnyik V. vakcina esetében az oroszok ugyanazt a technológiát használják, mint a Johnson&Johnson, csak két típusú adenovírusra építve. Az első dózissal az 50 milliárd, tüskefehérjéjét kódoló DNS-sel felszerelt adenovírus 26-ot oltanak a páciensbe. Bizonyos sejteket megfertőz a szervezetben, így elkezd termelődni az adott sejtben a tüskefehérje, megindul az immunválasz, kialakul az immunitás. Ezt úgy erősítik meg, hogy egy adenovírus 5 génhordozóba szintén belerakják a tüskefehérjét kódoló DNS szakaszt, ezt 21 nappal az első oltás után beadják. Azért használnak két különböző adenovírus típust, mert az adenovírus 26 génhordozói hiába viszik be a sejtbe hatékonyan a DNS-t, az adenovírus burok ellen is kialakul egy immunválasz, ezért használnak egy másfajta adenovírust a ráerősítő oltáshoz. Az AstraZeneca is hasonló technológiára épül, csak a humán adenovírus helyett csimpánz adenovírust használnak.

Tudjuk, hogy mennyi ideig hatnak a harmadik generációs- mint az orosz vektorvakcina, vagy a Pfizer / Biontech mRNS alapú vakcinája- és mennyi idei a hagyományos, elölt koronavírust tartalmazó oltások?
-A randomizált klinikai körülmények között végzett vizsgálatokat nagyon gyorsan le lehet pörgetni. Egészen pontosan 2 hónapig vizsgálták az oltottakat, 2 hónapon túli hatékonysági vizsgálat nincs. A klinikumban a vírus transzmissziót nem nézték, vagyis azt nem vizsgálták, hogy az oltottak megfertőződhetnek- e vírussal, és ha igen: át tudják-e adni a fertőzést másoknak. Ezeket a humán kihívás vizsgálatokat most kezdik el Angliában, aminek a célja tényleg az lesz, hogy az oltottakat ráfertőzik élő koronavírussal, és megnézik, hogy a vakcina megakadályozza-e a fertőzést? Ezt még nem tudjuk, azt viszont igen, hogyha a betegség ki is alakul, a tünetei jóval enyhébbek az oltottakban, mint a nem oltottakban, ami logikus, hiszen a fellépő immunválasz a vírusok nagy részét közömbösíti.

Hány százalékos védettséget biztosít a hagyományos technológiával készült, és hány százalékosat a harmadik generációs vakcina?
- A védettség itt a tünetes megbetegedés gátlására vonatkozik. Persze lehet játszani a számokkal, hogy az egyik 92, a másik 95, a harmadik 96 százalékos, de igazándiból a szórás alapján az említett vakcinák mind hasonló tartományban mozognak.

Van olyan a vakcinák között, amelyikkel nem oltatnád be magadat?
- Nincs. Az immunitás is fehérje alapon alakul ki, mind az RNS, mind a DNS alapú oltásoknál az emberi szervezetnek kell legyártania a tüskefehérjét. Azaz nem az emberi szervezetbe injektált örökítőanyag ellen alakul ki a védettség, hanem a testi sejtek által legyártott tüskefehérje ellen alakul ki az immunitás. Mivel az immunitás fehérje szinten történik, és a kutatásaim során én mindig is a fehérje interakciókat vizsgáltam, én a fehérje alapú oltóanyagokkal szimpatizálok inkább. Ilyen a kínai Sinopharm, vagy a francia Valvena elölt vírus alapú oltóanyaga. Az oroszoknak is van egy közel 100%-os hatékonyságú, fehérje alapú vakcinája, az ún. EpiVacCorona, ami a teljes vírusburok fehérjeszakaszait izolálva tartalmazza. Illetve hamarosan az EU-ban is engedélyeztetik az amerika Novavax szintén nagyon hatékony fehérje alapú oltóanyagát. Sajnos manapság nehéz az oltóanyagok összehasonlításáról racionálisan beszélni. Yuval Noah Harari izraeli történész úgy fogalmaz, hogy a modern háború már nem országok, hanem egy országon belül embercsoportok között zajlik. Az oltóanyagok körüli háború is tökéletes példa erre. Olyan szekértáborharc alakult ki az oltásokkal kapcsolatban, hogy mindenféle racionális párbeszéd megszűnt létezni. Egy utolsó kérdés a sokat szidott kínai vakcinával kapcsolatban, amivel Kínában 2020 júliusa óta oltanak. Hány kínai koronavírus fertőzött van Kínában mostanában? Zéró!

B.Király Györgyi