Nyíltan a „szégyenbetegségről”
máj
8
2009
„Áttörést értünk ma el. Az érintettek itt most felvállalták az arcukat, nyíltan beszéltek a problémáikról.” – értékelte több résztvevő is a május 5-én a Kor Kontroll Társaság által szervezett Inkontinencia napot.
A rendezvényen, amelyen az Duna Palotában több száz érdeklődő hallgatta a szakemberek hozzászólásait, a „szégyenbetegségről” azaz a vizeletvisszatartási zavarról volt szó. Arról a betegségről, amelytől több, mint 600 ezer ember szenved ma Magyarországon. Háromból kettő azonban nem fordul orvoshoz, és aki igen, általában az is több éves várakozás után, csak akkor, ha mindennapossá válik a probléma. Az ok pedig az, hogy a betegséget a legtöbben szégyellik, ami – bár nem helyes -, de végül is érthető, hiszen a betegek az egyik első illemszabályt „szegik meg”, amivel gyerekkorukban a szocializáció során találkoztak: nem pisilünk be. Pedig nem érdemes szenvedni, mert a betegek életminősége viszonylag egyszerűen jelentős mértékben javítható. Ez is kiderült a nyílt napon, melynek háziasszonya Bulla Bianka volt. Tabukat döntögettek, tévhiteket számoltak fel, meglepő őszinteséggel.
Könnyen gyógyítható
Az inkontinenciának több típusa van. A leggyakoribb a terheléses jellegű (stressz-inkontinencia), amikor fizikai megerőltetés (köhögés, tüsszentés, emelés, lépcsőjárás) hatásra következik be a vizeletvesztés. Nőknél szülések vagy például gerincbetegségek után is előfordul, a férfiaknál többnyire késztetéses jellegű, végül pedig előjöhet speciális neurológiai betegségeknél, vagy egyes onkológiai műtétek, hólyag- vagy prosztatarák után, illetve hólyag vagy végbélsérv után. A 600 ezer beteg nagy része nő, de ez az arány a nyugdíjas korban kiegyenlítődik – mutatta be az inkontinenciát Dr. Majoros Attila urológus.
A jó hír az, hogy a betegség jól kezelhető. Gyorsan eredményt lehet elérni gyógyszerekkel - igaz, hogy ezeknek lehet mellékhatásuk (szájszárazság vagy zavaros látás), és többek között a zöldhályogban szenvedők nem is szedhetik). Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy már olyan gyógyszer is létezik, amelyik nem okoz kellemetlen mellékhatásokat, viszont nagyon eredményes. Hatásos lehet a fizioterápia- mondta - melynek egyik eszköze az Urológiai Klinikán is használt mágnesen szék. Ez elektromágnesen rezgésekkel erősíti a gát és a medencefenék nem szabályosan működő izmait, így nagyon hasznos lehet a terheléses jellegű vizeletvesztés esetében. Ha a beteg egy-három héten keresztül részt vesz napi 10-15-20 perces kezeléseken, az enyhe vagy középsúlyos esetekben nagyon jó eredményt lehet elérni. Végső eszközként pedig ott a műtét, ami a legtöbb esetben nem bonyolult. A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon fontos a megelőzés és a betegség minél korábbi felismerése.
Dr. Hamvas Antal, a Magyar Kontinencia Társaság főtitkára azt emelte ki, hogy az inkontinencia a gáti tornával és az intim tornával megelőzhető. Cél az, hogy minél kevesebb betétet kelljen használni, hiszen az kényelmetlen a betegnek, drága és környezetszennyező is.
Kóshutás Piroska szülész-nőgyógyász elmondta, hogy nemcsak az ötven fölötti korosztályban, hanem fiatalabbaknál is találkozott már ezzel a betegséggel. Lehet anatómiai oka, vagy fertőzési is kiválthatja, a legjobb mindenképpen az, ha a kezelést fiatal korban kezdik. „A korai diagnózis a jó terápiát jelenti” – állította Dr. Szüle Endre, az INKO Fórum elnöke.
Tessék panaszkodni!
Dr. Balogh Sándor, az OALI főigazgatója ehhez azt tette hozzá, hogy az egész élet a megelőzésről szól. Jó lenne, ha ez mindenkiben tudatosodna, és nem az egészségügyi rendszertől várná a problémái megoldását. Először a háziorvos találkozik a beteggel, de az inkontinenciáról szóló beszélgetést a páciensnek kell kezdeményezni. Annál is fontosabb lehet a betegség felismerése, mert az inkontinencia súlyosabb betegség tünete is lehet.
Helytelen az a gondolkodás, hogy „így volt az anyámnál is, akkor nem baj.” - mondta Dr. Romics Imre, a Semmelweis egyetem Urológiai klinikájának igazgatója. Az idő szűkössége miatt a háziorvosoktól nem lehet elvárni, hogy minden beteget alaposan kikérdezzenek. Szerinte például az járható út lehetne, ha kérdőíveket helyeznének el a háziorvosi rendelőkben, amit a betegek vagy várakozás közben, vagy otthon kitöltenének. „Nem kérdezhetünk rá a mellékvese-betegségre, amiből van évente 38, de a 600 ezer embert érintő inkontinencia esetében egészen más a helyzet. Minden a háziorvostól indul” – magyarázza.
Az érem másik oldala, hogy sokszor a háziorvosok sincsenek teljesen képben: nem tudják, mit kérdezzenek a betegtől, és hogy kit hová küldjenek. Tisztában kellene lenniük azzal is, mik a legfontosabb teendők, mikor kell gyógyszert felírni, illetve mikor érdemes a műtétet javasolni. Nagyon fontos, hogy nemcsak a jelenlegi és potenciális betegekhez, hanem az orvosokhoz kellő mennyiségű információ jusson el: a cél megvalósítására több szervezet is összefogott.
Az éremnek két oldala van…
Dr. Hamvas Antal szerint minden szakembernek kell foglalkozni az inkontinenciával; az urulógusokon és a nőgyógyászokon kívül érintve vannak a neurológusok és a rehabilitációval foglalkozó orvosok is. A Magyar Kontinencia Társaság célja, hogy egy társaságba tömörítse a szakembereket, és biztosítsa a továbbképzésüket.
Az 1996-ban alakult INKO Fórum célja az, hogy összefogja a szakágak képviselőit, képezze őket, amellett lehetővé tegye, hogy a betegek a lehető legtöbb ismerethez jussanak – jelentette ki dr. Szüle Endre. Az elmúlt években sikerült is némi haladást elérni: egy 12 éve készített felmérés szerint az emberek 30-35 százaléka tudta, mi az inkontinencia, ma pedig már 70-75 százalék.
A Inkontinencia Beteg Egyesület társelnöke, Csubák Leó kiemelte, hogy az egyesület 2007-ben alakult, és ma már több, mint 1500 tagja van. Folyamatosan tájékoztatják a betegeket, van ingyen hívható zöld számuk és honlapjuk. Néhány hónapja indult „A virágzó női egészségért” elnevezésű kampányuk, és a következő hónapokban öt vidéki nagyvárosban tartanak roadshow-t.
WC-tervvel a városban…
Miután a szakemberek elmondták a véleményüket, Karda Bea adott koncertet, majd Macskássy Izolda festőművész gyönyörű tulipános képét árverezték el. A133..000 forintos bevételt az isaszegiek/ hatvanan jöttek busszal/ és az V.kerület egyik nyugdíjas klubja számára ajánlotta fel a Kor Kontroll Társaság. Hogy az összeg kerek legyen Dénes Zoltán válallakozó gyorsan kipótolta 7000 forinttal. , hetven-hetvenezerrel gyarapodott a két társulás pénztárcája
Ezután az inkontinencia egyesület betegei beszélgettek kendőzetlenül betegségükről és a kezeléséről. A beszélgetésben részt vett Dr. Horváth Mónika pszichoterapeuta és Scherter Judit, a „Nők délutáni fényben” című könyv szerzője is. Horváth Mónika szerint nem ritka, hogy a nők életében központi szerepet játszik a pisilés. Volt olyan páciense, aki csak akkor mert nekivágni a városnak, ha kidolgozta WC-tervét, azaz pontosan tudta, mikor hol talál megfelelő WC-t. Ez a női létbe beletartozik, arra azonban vigyázni kell, hogy a fontossága ne nőjön minden más fölé, és ne váljon a menekülés eszközévé. A megszólalók egyetértettek abban, hogy (legalábbis a család és a barátok előtt) titkolóznia az inkontinenciában szenvedő betegnek sem kell, érdemesebb bevallani, hogy kicsit gyakrabban kell felkeresnünk a mellékhelyiséget. Felhívta a figyelmet a gáti torna és az intim torna fontosságára. A felszólalók véleménye is az volt, hogy érdemes kurzusra járni, sőt akár a középiskolában is lehetne ilyesmit oktatni a lányoknak.
Scherter Judit szerint az a gond, hogy a középiskolai tornaórák valójában nem tornaórák. Nem azt kéne várni a gyerekektől, hogy jól tudjanak felmászni a rúdon, hanem hogy „megtanulják a testüket”. Mindezek ellenére „nőnek lenni jó. És támaszkodjunk a barátnőkre, sokat segíthetnek” – tette hozzá. A napot tombolasorsolás zárta, amelynek fődíját a Pharma Nord ajánlotta fel.
Vámos Éva
