Megint lesz "Év praxisa"!
márc
15
2011
Hagyomány teremtő szándékkal szervezte meg 2010 –ben első alkalommal a háziorvosi praxisok versenyét az Országos Alapellátási Intézet. A páciens javasolhatta orvosát – és annak munkatársait- ezzel is díjazva emberségét, tudását, empátiáját. Lassan formálódnak az idei kiírás szabályai, és az idei zsűri is szerveződik. Lesznek új tagok, de olyanok is, akik, maradnak. Például a halk szavú, maga körül rendkívül kellemes légkört teremtő Farsang professzor, a Magyar Hypertónia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Mit érdemes tudni róla? Dr. Farsang Csaba belgyógyász, klinikai farmakológus, nephrológus, az orvostudomány doktora. 14 hónapot töltött a montreali McGill Egyetem Farmakológiai és Klinikai Farmakológiai Intézetében. Alapítója és 8 évig elnöke volt a Magyar Hypertonia Társaságnak, 2 évig a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságnak. Tagja az Európai Hypertonia Társaság Scientific Counciljának, s több hazai és nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának. . Ma a Szent Imre kórház Kardiometabolikus Centrumát vezeti.
- Hogyan értékeli a 2010-es pályázat végeredményét?
- Nagyon örülök, mert az lett az első helyezett, akire én is szavaztam volna, de persze zsűritagként ezt nem tehettem meg. A nyertest, Hubert Jánost már elég régóta, ha jól számolom, húsz éve ismerem, és az egyik legjobb magyar háziorvosnak tartom, aki valóban megszolgálta az elismerést! Maga a szavazás módszere is tetszik, tanulságosak, és sokszor szívhez szólóak a beérkező levelek. Csupán azt sajnálom, hogy akinek nincs komputere, az nehezebben szerezhet tudomást a pályázatról, de őszintén bízom abban, hogy „Az év praxisa” egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a médiában, s hogy egyre több csatornán; a televízión, az újságokon, a rádión keresztül is értesülhetnek az emberek a kezdeményezésről.
- Miért vállalta, hogy zsűritag lesz, vagyis, miért állt az „Év praxisa” mellé?
- Azért, mert ez a program végre ráirányítja a figyelmet a háziorvoslásra. Olyan sok kritika éri az e területen dolgozókat, hogy jócskán megérdemlik, hogy időnként megjutalmazzák őket. Bár kézzel fogható díjat nem tudunk minden háziorvosnak adni, remélem, az elismerésből nekik is jut!
- Mit gondol, elsősorban mi alapján döntenek a szavazók?
- A tavalyi szavazás alapján nemcsak a szakmai felkészültség számít- persze, ez az alapvető feltétel-, hanem az orvos személyisége is, az, ahogyan a betegekkel bánik. No meg persze a népszerűsége, vagyis, hogy mekkora a baráti köre, hogy milyen mértékben tudja mozgósítani a potenciális szavazókat.
- Hogyan fogadta a felkérést, hogy 2011-ben is szerepeljen a bíráló bizottság tagjai között?
- Természetesen nagy-nagy örömmel fogadtam a felkérést, és boldogan mondtam rá igent, már csak azért is, mert a szervezők szívvel-lélekkel végzik a dolgukat, és teljesen magukénak érzik a kezdeményezést, a szó nemes értelmében. Másfelől pedig sok háziorvos barátom van, akik egytől egyig nagyon jól képzettek, én tulajdonképpen mindegyiküknek szurkolok. Az „Év praxisát”mindenképpen folytatni kell, mert hosszútávon is roppant hasznos lehet!
