Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, addig ugyanis nőknek tilos volt idehaza a klasszikus táv lefutása. A futás nagyasszony tizennégy éven át volt verhetetlen Magyarországon, 1972-ben pedig ő lett a világ legjobb tájfutónője . Monspart Sarolta az első európai nő, aki 3 órán belül futotta a maratoni távot. Ma az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársaként az egészséges életmódot propagálja- egy kullancs okozta agyhártya gyulladás után bicegve - ahogy ő mondja: másfél-lábasan- de mosolygósan , és hallgatóságát egyéni stílusával mosolyra fakasztva. Teszi mindezt az Őszi Pszichiátriai Napok keretében, Visegrádon, ahol az orvos, a beteg és a természet hármasának exponálása is a témák közé került.

Saci szerint Magyarországon jó helyre születtünk, hiszen a 70 év körüli átlagéletkor - jelenleg a magyar férfiak átlagos életkora 70 év, a nőké 78 év - bár a Japántól messze van, azért nem is olyan rossz. Pláne ha hozzátesszük, hogy a világon közel 6,6 milliárd ember él 28 év átlagéletkorral- a prognózisok szerint 2050 táján pedig várhatóan 9 milliárd ember él majd 38 évvel- akkor örülhetünk is. 120 évig élhetnénk, hogy ebből mennyit sáfárkodunk el, rajtunk múlik. Ne hárítsuk hát a felelősséget az egészségügyi ellátórendszerre, a politikusokra, a génjeinkre, a környezetünkre! Helyette lássuk be a saját felelősségünket! Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a test is tőke.
„ Nem mindegy, hogy a „fene nagy” okos, tanult és intelligens nő fejét milyen test viseli. Lehet akár teltebb alkat is, de legyen edzett „radír” és ne edzetlen „cerka” típus. A rendszeres testedzés az egészség szükséges, de nem elégséges feltétele. Ma már az egészség az első három kívánság között szerepel, hát tegyünk érte. Az edzett ember - többek között - testileg és szellemileg is nagyobb teljesítményre képes, jobban alkalmazkodik, jobb a küzdő- és versenyképessége, ritkábban beteg és jó a közérzete. Más kérdés, hogy hiányzik a tudatunkból, hogy szükségünk van a mozgásra. Nem tudom, hogy ki a főbűnös. Viccesen azt szoktam mondani, hogy talán a Jóisten, mert belénk építette azt, ha éhesek vagyunk, akkor korog a gyomrunk, de nem épített belénk semmit, ami ránk szólna: „te lusta disznó, egy hete, egy hónapja nem sportoltál semmit.” Ezen kívül, hagyományai sincsenek a sportnak. Skandináviában fantasztikusan természet-őrültek, sportimádók, ráadásul az iskoláikban mindennap kötelező a testnevelés, testedzés. Így nem csoda, ha heti két testnevelés órával mi beteg kislexikonokat képzünk az általános iskolában. Már az alsó tagozatban 1-2 idegen nyelvi és számítástechnikai óra van, a felső tagozatban pedig csak fokozódik a lexikonná képzésük.
Többségében poroszos, gyakorlatozó és teljesítmény-centrikus az oktatás az iskolákban, ráadásul az örömmel, szívesen, kis, egyéni sikerekkel végzett testnevelés óra is olyan ritka, mint a politikai döntéshozó nő. Így aztán az iskola kapuján Mercedes motorok tódulnak ki, Trabant karosszériába öltöztetve. Nem tanítjuk meg őket gondolkozni - persze vannak jó tanárok -, nem tanítjuk meg őket a helyes életmódra sem. Például meg kellene értetni velük, hogy mindenki meg fog öregedni, nagy baj, ha valaki nem. Nem azt mondom, hogy „hú de vidám az élet hetvenévesen parókával meg protkóval”, de együtt kell élni velük, meg lehet szokni őket. Mindenféle kihíváshoz lehet alkalmazkodni: az idősödéhez, a társ elvesztéséhez, a globalizálódó világ válságaihoz és a politika furcsaságaihoz is, ha valaki egy kicsit edzett, jobb az állóképessége, mert megvan a lelkiereje a kitartáshoz. Arról nem beszélve, hogy nem mindegy, hogy a férfi ,aki mögöttünk sétál löttyedt körteformát vagy fokhagymagerezd feneket lát. A sport kitűnő alakformáló módszer is egyben, és még az ember életét is meghosszabbítja.” „
Érdekes számsorok következnek. 1920-ban 441 ezer özvegyasszonyt számláltak, a második világháború utáni években, pedig 608 ezer férjét túlélt, újabb házasságra nem lépett asszony élt . 2009 elején a KSH 820 ezer, házastársát eltemetni kényszerült feleséget regisztrált Magyarországon. Mondhatni az özvegyek országa vagyunk, hiszen minden ötödik nő özvegy. Lehet, hogy szándékosan tesszük el a férfiakat láb alól? A Sacitól kölcsönvett tökéletes gyilkosság receptjének ismeretében bizton állítom, hogy nincs az a Poirot-i képességekkel megáldott hekus, aki ránk bizonyítaná a bűntettet. Mondjuk, megcsal a disznó, jöhet a jó kis bosszú!
A recept tehát: csak még egy kis rántott husika, csak még egy kis sült krumpli, csak még egy kis torta, csak még egy kis pálinka, egyszóval etessük már halálra, azt a drága jó embert, vagyis a férjünket! Aztán kérjünk egy új autót, egy csini-bini bundát, amiért hajthat a szerencsétlen! Aztán megint etessük, megint kívánjunk valamit, és tuti, hogy nemsokára a temetőben köt ki! Etetem, kívánok, ő teljesíti- - ha megcsalt még lelkiismeret furdalása is van - meghal. Ki gondolná, hogy én vagyok a gyilkos? Szóval, aki büntetni szeretné csalfa férjét, főzzön neki jó zsírosan – garantáltan elpatkol előbb-utóbb, és ezt még a törvény sem bünteti. De félre a tréfával! Mit csinálunk rosszul? Miközben nekünk, nőknek, egy csipettel nagyobb döntési lehetőség jutott, mint a férfiaknak. Tetszik, nem tetszik a férfiak egészségéért is mi vagyunk felelősek, akár édesanyaként, akár feleségként, akár élettársként. A statisztika szerint a házasságban élő férfiak átlagosan 8 évvel hosszabban élnek, mint a nőtlen, egyedül élők. Igaz, a nők is 5 évvel élnek tovább házasságban, mint szingliként.
„ Azt szoktam mondani, a nők az egészséges életmód karmesterei azáltal, hogy rajtuk múlik a család időbeosztása – mondjuk, hogy a hétvégét mivel töltik. Hogy belefér-e a séta, a kocogás, vagy bármilyen más sport. De azzal is, hogy mit főznek, mert azt eszi a férj, a gyerek és az unoka is. Ha szeretjük a férjünket, nézzük meg mit teszünk az asztalra!”
És persze arra is felhívja a figyelmünket, hogy a világ legszebb, legnagyobb, legegészségesebb, legolcsóbb és egyelőre legkihasználatlanabb sportstadionja, a természet. A természet a szabadtéri sportpályák királya. Sajátosan rugalmas a talaja, évszakonként változik a növényvilága, csendes és fenséges a nyugalma, oxigénben gazdag a levegője. Sportolóknak, ilyen "zöld" pálya az erdő, a mező, a rét, a liget, a tisztás, a pagony, a folyó és a tópart, a töltés, a városi park, az utcai fasor is függetlenül attól, hogy síkon vagy dombon, lejtőn vagy emelkedőn terpeszkedik. És az is teljesen mindegy, hogy futunk, úszunk, célba lövünk,sárkányt eregetünk,labdázunk, biciklizünk, focizunk, csak csináljunk valamit. És közben ne felejtsük el, hogy életünk végéig kezünkben van a saját test tőkénk. Persze ára van az egészséges életmódnak és ára van az egyéni, valamint a társadalmi igényeknek megfelelő testnek is. Törődni kell vele, gondozni és edzeni kell!
Titus Lucretius írta időszámításunk előtt pár évtizeddel: „Az életet senki sem kapta örökbe, csak használatra!” Néhány jó tanács Monspart Sacitól, hogy minél tovább használhassuk!

. A testmozgás, a testedzés majd mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, amely a testmozgást helyettesítené!

Szánjuk hetente 3 órát testedzésre az egészségünkért! (abból a 168-ból)
Azt a sportmozgást végezzük, amelyben sikeresek vagyunk!
Tudjuk és tegyünk érte, hogy a testedzésünk gyakorisága az életkor, a gazdasági aktivitás, a lakóhely és az iskolai végzettség függvénye!
A test is tőke! Nem mindegy, milyen talpazaton áll az „okos” fejünk!
A jó közérzet, az egészség elmaradhatatlan kelléke a rendszeres sportolás!
A természet a „legek” sportstadionja!

Forrás: Lélekemelő / A Psychoeducatio Léleknevelés Alapítvány és az EGIS szakmai Kulturális magazinja a Magyar Pszichiátriai Társaság támogatásával /
www.vandb.hu