Babusa Bernadett honlapja szokatlanul világos, érthető és összeszedett. Szerkesztője fő szakterülete az evés- és testképzavarok különböző formái. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD hallgatója 2007-től az INTACT nevű nemzetközi projekt helyi kutatója, azé a szervezeté, amely nyolc európai ország összefogásával segíti az evészavarban szenvedő betegeket.
- A honlap elkészítése során valóban törekedtem arra, hogy világos és letisztult legyen, a fő cél a közérthetőség volt. A klasszikus evészavarok – anorexia és bulimia nervosa – mellett egyre több altípus és újabb kórkép jelenik meg. Ebben a kavalkádban néha nehéz kiigazodni, hiszen ezek a kórképek gyakran egybemosódnak vagy több közös jellemzőben osztoznak. Ezért volt cél a közérthetőség, hogy a laikus is ki tudjon igazodni.
Mi motiválta az evészavarokkal való foglalkozást, volt a környezetében valaki, aki ilyen jellegű problémával küszködött?
- Mondhatnám, hogy az élet sodorta elém ezt a témát. Évek óta járok edzőterembe és az ottani beszélgetésekből tapasztaltam meg azt, hogy a férfiak mennyire elégedetlenek lehetnek a testükkel, hogy a testképzavar – itt most elsősorban az izomdiszmorfiára gondolok – őket is sújtja, és hogy mennyi mindent képesek megtenni a testük átalakítása érdekében. Így a kutatásom fő fókusza a férfiak evés- és testképzavara.
Engem kissé megriaszt, hogy a pszichiátrián belül is mekkora a szakosodás. Száz évvel ezelőtt jó, hogy 1 darab orvos jutott valamennyi szervünkre. 100 év múlva mi lesz? Orrfújás és jobbfülcimpa specialisták hirdetik majd magukat?
- Azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztói társadalom kedvez az egyébként is gyors patomorfózissal jellemezhető evészavarok újabb megjelenési formáinak és terjedésének. Ez a gyors patomorfózis a társadalmi-kulturális változások következménye is lehet, és ezek miatt is örvendhetnek nagy közérdeklődésnek ezek a zavarok. Érdemes megemlíteni a háttérben húzódó modellkövetés szerepét, hiszen szinte minden nap felreppen egy hír valamely közismert személy evészavaráról. Ezek a dolgok rendkívül jól illeszkednek a társadalom által diktált trendekhez (egyél egészségesen, sportolj rendszeresen, vigyázz a vonalaidra, légy jól ápolt), így nagyon sok esetben rejtett zavarokról van szó. Nem könnyű kiigazodni a mai világban, a fogyasztói társadalom is számos ambivalens üzenetet küld számunkra: fogyassz és vegyél minél többet, ugyanakkor maradj vékony; habzsold az élvezeteket - mert megérdemled, de azért légy önmegtartóztató. Ezeknek a követelménynek lehetetlen eleget tenni.
Mi az orthorexia? Hány embert érint a közismert anorexia, bulimia-zavarok mellett jelentkező új betegség?
- Az újabb típusú evészavarok közül az 1997-ben leírt orthorexia számít a legfiatalabbnak. Ez a fajta evészavar egészségesétel-függőséget jelent, tehát az orthorexiában szenvedők kizárólag egészséges(nek) tartott ételeket hajlandóak fogyasztani. Míg a klasszikus evészavarok esetén a test alakja és az étel mennyisége áll a betegség középpontjában, addig az orthorexia esetében az étel minőségén van a hangsúly. Az ételek származásának és összetételének ellenőrzése kényszeres jelleget ölthet. Kizárólag olyan ételeket hajlandóak megenni, ami biztos vagy megszokott beszerzési helyről származik (pl. biobolt vagy piac). Az orthorexia esetében egy alapvető, és a mai korban „divatosnak” számító emberi érték – az egészség –rögeszmés és kényszeres megszállottságról van szó. Így a zavar egy hatalmas paradoxont hordoz magában: az egészségre való törekvés betegíti meg az embert.
A falászavart egyébként 1992-ben írták le, mint az evészavarok egy újabb formáját. Vezető tünete – a kontroll nélküli falásrohamok – hasonlatossá teszi a bulimiához, viszont ennél a típusnál nincsenek kompenzáló módszerek (pl. diétázás, testmozgás, hashajtózás, önhánytatás) a súlygyarapodás megakadályozása érdekében, minek következtében a falászavarban szenvedők általában túlsúlyosak. Ez utóbbi szintén megkülönbözteti a bulimiától, mivel a bulimiások általában átlagos testsúlyúak. A falászavar más korosztályt és populációt is érint. Míg a bulimia a fiatal huszonéves nők betegsége, addig a falászavar inkább a 30-40 éves férfiakat érinti. A testedzésfüggőség a testedzéshez való egészségtelen ragaszkodást vagy kényszeres szükségletet jelenti. Ebben az esetben a testedzés célja nem a sportteljesítmény javítása, hanem a kellemetlen érzésektől való megszabadulás, melyek a testedzés kihagyásából fakadnak. Mindent az edzés köré szervez, illetve megvonási tünetek jelentkezhetnek az edzés kihagyása miatt. A testedzésfüggőség kapcsán – csakúgy, mint az orthorexia esetén – szintén nehéz meghúzni a határt a normális és a kóros között.
Vajon a férfiak is szenvednek (vagy boldogok?) anorexiába, bulimiában? Hány százalék lehet, aki szakemberhez fordul ezzel?
- Eddig evidenciaként emlegettük azt, miszerint az evés- és testképzavarok jellegzetesen női betegségeknek számítanak. Mára azt mondhatjuk, hogy a karcsúságideál rohamosan terjed a férfiak körében is. Az anorexiás betegek nagy részét még mindig a nők teszik ki, ezeknek csupán 2%-a férfi. A bulimia esetében a betegek 5%-a férfi. Arról nincs tudomásom, hogy az evészavarban szenvedő férfiak hány százaléka fordul szakemberhez. Gyanítom, hogy kevés. A férfiak nem igazán mernek beszélni a testükkel kapcsolatos aggodalmaikról, mivel azt nőiesnek tartják. Ezért egyrészt szégyellik a tüneteiket, másrészt pedig félnek a feminizálódás gyanújától. A férfiak továbbá hajlamosak a tüneteiket elbagatellizálni, így például egy falásrohamot egyszerű „kilengésnek” nevezni, az önhánytatást „elcsaptam a gyomrom” magyarázattal letudni. Az evészavaroknál tudni lehet, hogy testi, pszichológiai és társadalmi tényezők kölcsönhatásában alakulnak ki. A férfi evészavarok kialakulásánál több rizikótényezőt említhetünk, ilyenek pl. a gyerekkori túlsúly, a sikertelen fogyókúrák, az olyan sportokban való részvétel, ami megköveteli a karcsúságot, illetve bizonyos esetekben a homoszexualitás.
Mit jelent az izomdiszmorfia?
- Férfi testképzavart. Az izomdiszmorfia az izomzat méretével való túlzott, kényszeres foglalkozást jelenti. A leginkább testépítőket veszélyeztető zavar legfőbb jellemzője, hogy a személyek erős izomzatuk ellenére soványnak, kicsinek érzik magukat és szeretnének nagyobb izomtömegre szert tenni. Kényszeresen edzenek az izmosabb test reményében, amiért szociális kapcsolataikat, munkájukat vagy akár egészségüket is feláldozzák. A férfiak testükkel kapcsolatos szorongásainak hátterében világosan körvonalazódik a férfiideálok szerepe, a csökkenő nemiszerep-különbségek, illetve az izmos testideál kulturális nyomása.
Az Ön étkezése milyen?
- Igyekszem kiegyensúlyozottan étkezni. Nincsen szigorú étkezési menetrendem és nem követek semmilyen diétát. Nem a diéta-divatok, hanem a mértékletesség híve vagyok.
Zene ? Színház? Búvárkodás?
-Jöhet. Szeretem az aktív pihenést, a jó könyveket, a filmeket. Több éve járok edzőterembe, de tulajdonképpen szinte minden sportot szeretek és szívesen ki is próbálok.
Bozsán Eta
Forrás: Lélekemelő / szakmai és kulturális magazin/
www.vandb.hu
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen