Kötelező diabétesz szűrés?
Az első, országos kockázat-alapú diabétesz szűrés eredményei új megvilágításba helyezik a cukorbetegség népegészségügyi jelentőségét – mondta az Európai Unió soros, magyar elnöksége által támogatott szimpóziumon Winkler Gábor professzor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. A Magyar Tudományos Akadémiai épületében rendezett szimpóziumra az orvos szakma számos jeles képviselője volt kíváncsi. A szűrésben csaknem 700 háziorvos irányításával, több mint 70 000 felnőtt vett részt. Az először Finnországban alkalmazott „FINDRISK” kérdőíves vizsgálat átütő eredményei és kedvező nemzetközi visszhangja alapján a Magyar Diabetes Társaság is ezt a módszert választotta kockázat-alapú szűrővizsgálatához. / A kérdőívet megtalálják portálunkon, érdemes kitölteni! / A felmérés az egészségügyi kormányzat és a Magyar Diabetes Társaság szakmai irányításával, az Országos Alapellátási Intézet közreműködésével, a 77 Elektronika Kft. és az EGIS Nyrt. logisztikai támogatásával történt.
Mielőtt beszámoltak volna a szűrés konkrét eredményeiről Jermendy György professzor a diabétesz járványszerű terjedéséről beszélt. Ismertette a drámai adatokat, miszerint betegség Amerikában 14 évet vesz el a férfiak, 11 évet pedig a nők életéből. Egyre fiatalabb korban jelentkezik a II. típusú diabétesz. Ennek szemléltetésére egy amerikai folyóirat borítóját mutatta meg, ahol egy 11 éves kövér kislány válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy cukorbeteg vagy? Az is kiderült, hogy nem a gyógyszer kerül sokba, hanem a hospitalizáció vagyis a diabétesz szövődményeinek- vakság, amputáció, keringési betegségek- kórházi kezelése. Magyarországon egészen pontosan 46 milliárd az erre fordított összeg.
A FINDRISK teszt- amire a hazai vizsgálat alapult- nem, életkor, családi és egyéni kórelőzmény, társbetegségek figyelembevétele alapján, a cukorbetegség megjelenésének kockázatára vonatkozó pontszámot mutatja meg. A fokozott kockázattal - 12 vagy annál több pont felett- rendelkezők körében vércukor meghatározást , azaz laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek. A FINDRISK módszer legnagyobb előnye, hogy könnyen és megbízhatóan kivitelezhető, olcsóbb, mint a teljes körű lakossági szűrés, mégis lehetővé teszi a korai felismerést. A számok magukért beszélnek. A 70 ezer vizsgált személy csaknem 59 százaléka - 40 399 fő- alacsony veszélyeztetettségűnek bizonyult, a teszt kitöltésével kevesebb, mint 12 pontot szerzett. A maradék 41 százalék - 28 077 fő- viszont fokozott kockázatú, tehát 12 vagy annál több pontot ért el. Az orális cukorterheléses vizsgálat a fokozott kockázattal rendelkezők 7,66 százalékánál cukorbetegséget, 38,87 százalékánál diabétesz előállapotot mutatott ki, összesen tehát 46,53 százaléknál - 10 600 fő- állapított meg valamilyen szénhidrát anyagcserezavart. Összességében a vizsgálat a 70 000 résztvevő 15 százalékánál, mutatott ki korábban nem ismert glukózintoleranciát, tehát cukorbetegséget vagy azt megelőző állapotot. Az is elhangzott, hogy a tesztet kitöltők körében 15 pont felett minden harmadik , 20 felett pedig minden második számíthat 10 éven belül cukorbetegségre. A vizsgálat itthon is igazolta a kockázat-alapú diabétesz-szűrés hatékonyságát. A diabéteszt megelőző állapotok, illetve a cukorbetegség magas előfordulási gyakorisága ezért indokolttá teszi a rendszeres időközönként végzett lakossági szűrővizsgálat bevezetését a felnőtt lakosság körében. A riasztó vészhelyzetet megelőzheti a célzott szűrés, amiben sokat segíthet az edukáció. A súlyos egészségügyi kockázatok mellett a betegség időben történő felismerése azért is fontos, mert a cukorbetegség szövődményeinek kezelése jelentős anyagi teherrel jár az egészségügy és a család számára is. A statisztikai eredmények alapján a kockázatalapú szűrés háziorvosi rendelőkben történő kötelezővé tételét javasolja a tárcának a Magyar Diabetes Társaság.
B.Király Györgyi
