vissza

Hírlevél 2011. március 30.

Részletekért kattintson a címre, vagy keresse fel a www.korkontrolltarsasag.hu oldalt.

Számadás / közgyűlési meghívó/

2011. március 31., csütörtök

Közgyűlésünkre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Tisztelt Tagtársuk, Kedves Barátunk!

Beszámolunk a 2010-es esztendő eredményeiről. Az egyesületi törvény szerint kötelezően megtartandó közgyűlést hívunk össze, melyet az alábbi helyen és időben teszünk meg.

Helyszín: Pallas Páholy / Alkotmány u 15 /
Időpont: 2011 március 31. 17.00

Napirendi pontok:

  1. A társaság 2010-es tevékenységéről szóló éves beszámoló jóváhagyása
    Előadó: B. Király Györgyi, elnök
  2. A felügyelő bizottság beszámolója
    Előadó: Végvári László a felügyelő bizottság vezetője
  3. A 2010-es év gazdasági eredményeiről szóló beszámoló jóváhagyása
    Előadó: Végvári László
  4. Egyebek

Ha a tagok alacsony létszáma miatt az közgyűlés határozatképtelen, azt - az eredeti napirendben szereplő pontok alapján – 17. 30-kor újra összehívom.

Mivel a tagoknak tagdíjfizetési kötelezettségük is van, szeretnénk felhívni figyelmedet, amennyiben 2010 évben elmaradásod lenne, szíveskedj a közgyűlésen rendezni azt.

Számítunk alapító és később hozzánk csatlakozott tagjaink részvételére!

Budapest, 2011. március . 13.

B. Király Györgyi elnök és a Kor Kontroll Társaság elnöksége

Aludj jól!

2011. március 15., kedd

Az Alvás Világnapja- március 17- nemzetközi esemény, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára, az életminőség szempontjából. Ezen a napon a világ számos országában orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy bemutassák: az álmosság és a kialvatlanság egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. Radics Judit pszichiáter is hisz ebben, ahogyan a Magyar Pszichiáter Társaság magazinjában, a Lélekemelőben olvashatják.

- Rákerestem a nevére az interneten. Az első benyomás az volt, hogy a pszichiátriát rendkívül tágan értelmezi és nagyon széles skálán műveli. Mégis: gyógyítóként melyik terület áll Önhöz a legközelebb?

- Általános pszichiátriai osztályon kezdtem dolgozni, ahol mindennel kellett foglalkozni a depresszív, szorongásos és pánikzavaros esetektől kezdve az időskori szellemi hanyatláson át a szenvedélybetegségekig. Az utóbbi években az alvászavarokra helyeztem a hangsúlyt, hiszen – noha ez speciális terület– elválaszthatatlan az általános lélekgyógyászattól; összefügg a stresszel, a depresszióval, a szorongásokkal, de akár az alkoholizmussal, az időskori szellemi leépüléssel vagy akár a nagy pszichiátriai kórképekkel.

- Lehet azt mondani, hogy az alvászavar már-már népbetegség nálunk?

- Igen . Nemrég volt az Alvás Világnapja, amihez Magyarország is csatlakozott. Ez alkalommal közzétettek egy felmérést arról, hogy milyen gyakori az alvászavar az átlagos lakosság körében. Megdöbbentő számot tudtunk meg: a magyar nők 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időnként rosszul alszik. A nemzetközi adatok szerint a nőknek csak egynegyede szenved ettől valamikor élete során; a férfiaknál kicsit jobb a helyzet.

Várjuk az Aranytízben!

2011. április 21., csütörtök

Szeretnénk eloszlatni a tévhitet, hogy a rákba bele kell halni.
Statisztikákkal, diagnózisokkal , vadonatúj terápiával ismerkedhetnek meg, ha április 21-én velünk tartanak.
És persze azzal, amit már úgyis tudnak: a harc a fejünkben dől el.

A KOR KONTROLL TÁRSASÁG, ÉS AZ ORSZÁGOS ONKOLÓGIAI INTÉZET NYÍLT NAPJA A MAGYAR RÁKELLENES LIGA TÁMOGATÁSÁVAL AZ ARANYTÍZ KULTÚRHÁZBAN

Helyszín: Budapest V. Arany János u. 10.
Időpont: 2011. április 21. csütörtök 9.30- tól 14.30-ig
A rendezvényre a belépés ingyenes!
Remek előadókkal, tombolával, és ingyenes szűrővizsgálatokkal várjuk!

Nem titok, hogy az Európai Unióban nő a daganatos megbetegedések száma, s a népességszámhoz viszonyítva egyre nagyobb azoknak az aránya, akiknek szembe kell nézniük a rákkal. Ennek oka, hogy az emberek tovább élnek, ezért olyanokban is „van ideje” kifejlődni a ráknak, akik korábban más betegségük miatt ezt az időpontot nem élhették meg. Ugyanakkor nemcsak a tumorok előfordulása, hanem – az időbeli diagnózisok és korszerű kezelések révén – a gyógyítási arány is növekszik!

Gondolta volna, hogy a daganatos betegek 50 %-a meggyógyul?
Sok tumorfajta ma már egyáltalán nem számít halálos kórnak, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb azoknak a száma, akik hosszú időn keresztül élhetnek együtt a betegséggel, vagy éppen meg is feledkezhetnek róla. Nyílt napunkon beszélünk a szűrővizsgálatok jelentőségéről, valamint a korszerű terápiák egyre szélesedő palettájáról- többek között a sugárterápiáról és a célzott- intelligens- gyógyszerterápiáról is. Egy bizonyos méret felett - ami körülbelül egymillió sejtből álló csomót jelent -, a daganatnak már ki kell építenie saját vérellátását, különben a belsejében lévő sejtek nem kapnak elég oxigént és tápanyagot. A célzott terápia képes az új daganatos erek képződését megakadályozni azzal, hogy elvágja a daganat tápanyag- utánpótlását biztosító érhálózatot. A daganatnak éppúgy szüksége van az érellátásra, mint egy hadseregnek az utánpótlásra. Ha a daganat érellátását lebombázzák, megszakítják a utánpótlási útvonalakat: tápanyag hiányában "éhezik", majd sorvadásnak indul, növekedése saját erek nélkül megáll, és elkezd visszafejlődni.

Megint lesz "Év praxisa"!

2011. március 15., kedd

Hagyomány teremtő szándékkal szervezte meg 2010 –ben első alkalommal a háziorvosi praxisok versenyét az Országos Alapellátási Intézet. A páciens javasolhatta orvosát – és annak munkatársait- ezzel is díjazva emberségét, tudását, empátiáját. Lassan formálódnak az idei kiírás szabályai, és az idei zsűri is szerveződik. Lesznek új tagok, de olyanok is, akik, maradnak. Például a halk szavú, maga körül rendkívül kellemes légkört teremtő Farsang professzor, a Magyar Hypertónia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Mit érdemes tudni róla? Dr. Farsang Csaba belgyógyász, klinikai farmakológus, nephrológus, az orvostudomány doktora. 14 hónapot töltött a montreali McGill Egyetem Farmakológiai és Klinikai Farmakológiai Intézetében. Alapítója és 8 évig elnöke volt a Magyar Hypertonia Társaságnak, 2 évig a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságnak. Tagja az Európai Hypertonia Társaság Scientific Counciljának, s több hazai és nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának. . Ma a Szent Imre kórház Kardiometabolikus Centrumát vezeti.

- Hogyan értékeli a 2010-es pályázat végeredményét?

- Nagyon örülök, mert az lett az első helyezett, akire én is szavaztam volna, de persze zsűritagként ezt nem tehettem meg. A nyertest, Hubert Jánost már elég régóta, ha jól számolom, húsz éve ismerem, és az egyik legjobb magyar háziorvosnak tartom, aki valóban megszolgálta az elismerést! Maga a szavazás módszere is tetszik, tanulságosak, és sokszor szívhez szólóak a beérkező levelek. Csupán azt sajnálom, hogy akinek nincs komputere, az nehezebben szerezhet tudomást a pályázatról, de őszintén bízom abban, hogy „Az év praxisa” egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a médiában, s hogy egyre több csatornán; a televízión, az újságokon, a rádión keresztül is értesülhetnek az emberek a kezdeményezésről.

Csiga-biga, gyere ki, nyálkád bőrünk szereti

2011. március 15., kedd

A mondókát a változó korban lévő hölgyeknek ajánlom igazán. Meg a csigacsodát, vagyis az első hallásra fira alapanyagból készült ráncfeltöltő krémet is. Nem, nem tévedés, a csiganyálka kifejezetten jót tesz a bőrnek! Képzeljék, létezik egy egész termékcsalád, amelynek fő hatóanyaga a Helix Aspersa nevezetű csigafajta nyálkája!

Bizonyára vannak, akik elfintorodnak a hír hallatán- első hallásra én is egy picit bizarrnak találtam a dolgot, de amikor a „csigacsoda” krémek hazai forgalmazója megkérdezte, mennyivel gusztusosabb mézet enni, revideáltam az álláspontomat. Hisz’ hogyan is készül a méz? A háziméhek összegyűjtik a virágport, majd gyomornedveikkel „elkeverik”, s az így kapott- kétségkívül rendkívül egészséges és finom- masszát fogyasztjuk mi, emberek.

Ezek után nem is olyan idegen a csiganyál... Pláne, hogy nem esszük meg, csak bekenjük vele magunkat. Mielőtt sorra vennénk a „csigacsoda”- krémek előnyeit, időzzünk egy keveset az alapanyagnál! Mi is az a csiganyál?

Nos, valójában nem az állat nyálmirigyének váladéka, ahogy elsőre gondolnánk. Képzeljünk magunk elé egy csigát! Pici fej, hosszú tapogatókkal, széles, nyálkás „talp”, rajta a „ház”, benne az állat szerveivel. A csiganyálka a szájnyílás és a „talp” széle között elhelyezkedő, úgynevezett nagy talpmirigy váladéka, amely „kenőolajként” funkcionál; az ellaposodott hasláb könnyebben, gyorsabban csúszik a sikamlós nyálkán.

Most már tudjuk, mire „használja” a csiga, de vajon miért jó nekünk?

Azért, mert a csiganyálka rendkívül gazdag ásványokban, nyomelemekben, vitaminokban, kollagénban, elasztinban. Továbbá, a benne lévő proteinek nagyon hasonlítanak az emberi bőrszövet proteinjeihez, az úgynevezett allantoin a bőr gyors regenerálódását segíti, a nyálka mucopolisacharidjai intenzíven hidratálnak, alfahidroxisavai pedig enyhén hámlasztó hatásúak, vagyis, csökkentik az elhalt hámsejtekből álló szaruréteg vastagságát.

Végezetül, hadd nyugtassam meg a csigakedvelő olvasókat is: a krémek alapanyagát termelő Helix Aspersa-t Amerikában, bio-körülmények között, egy hatalmas csigafarmon tenyésztik, és egy különleges, ugyanakkor teljesen természetes eljárással seerkentik a nyálkaképződést, úgy, hogy közben a piciny puhatestűeknek nem esik bántódásuk. A váladékot összegyűjtik, megtisztítják, koncentrálják, s a kontinenseken átívelő, hosszú út után arckrém, kézkrém és testápoló formájában élvezhetjük kedvező hatását.

Bulla Bianka

 Kor Kontroll Társaság

Partnereink