vissza

NE ADD FEL!

jan
25
2008

NYÍLT NAPOT rendeztünk január 25-én a Duna Palotában!

8.30-kor beindult a nagyüzem a Duna palotában. Az Atalanta távoktató centrum kosztümös hostess lánykai elfoglalták helyüket. A földszinten és a második emeleten, a rendezvény helyszínén. Csapó Ági és várhegyi Andrea irányításával ki a vendégeket fogadta, ki az előadókat, ki regisztrált, ki az étkezési jegyeket, ki pedig az egészségügyi totókat osztogatta, a többiek pedig a Mars és az Ökopannon Kht. ajándékait / jegyzetfüzet, toll, elegáns bögre, barna rizs / pakolták az újrahasznosított papírból készített zacskóba, hogy nyílt nap valamennyi résztvevője ajándékkal távozhasson.

 8.40-re felszerelt a tévé stáb és az emeleti nagy plakát előtt felvették a Kor Kontroll Percek című tévé műsor műsorvezetői szövegét B. Király Györgyivel.

8.45-kor a szűrővizsgálatot bonyolító cégek/ EGIS, Roche, Pharma Nord, 77 Elektronika Csapó Ági irányításával kipakoltak, és felkészültek a várható rohamra.
 
8.50-kor megérkezett a Fresenius és a B/ Braun 40 darab ajándékcsomagja, illetve a Pharma Nord disz dobozai a totó nyerteseinek.
 
9.00 Csapó György ellenőrizte a hangosítást, kirakta a névtáblákat a plenáris ülés díszasztalára, és egy emelvényre tette Macskássy Izolda Csillagszemű című festményét, amit a művésznő jótékonysági árverésre ajánlott fel.
 
9.10-kor Molnár Marianna felállította a bejáratnál a Kor Kontroll Társaság Roll-up-ját, és kontrollálta, hogy valamennyi támogató lógója látható- e szereplők háta mögötti filmvásznon.

Aztán kinyílt a kapu és tódultak Nyíregyházáról, Debrecenből, Siófokról, és persze Budapestről is a vendégek.
Ha jönne a jó tündér, nem lenne kapacitás rendelet!

A két házigazda, B. Király Györgyi és Jávor András köszöntője után megkezdődött a plenáris ülés, ahol kiderült, hogy vesebetegek száma évről évre 6-7 százalékkal növekszik. Oka a demográfiai trend változása, az európai társadalmak elöregedése, ami együtt jár a hypertóniások és a diabéteszesek számának emelkedésével... A vesebetegek egyharmada az első, másik harmada a második betegcsoportból kerül ki. Csakhogy a vesebetegek számának növekedésével párhuzamosan nem növekszik együtt kezelőhelyek, dializáló központok száma. Bár a hazai dialízis ellátás európai színvonalú, vannak még finanszírozási anomáliák.
Ádám Aurél a Vesebetegek Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a vesebeteg ellátására jellemzőek a területi aránytalanságok, ami azt is eredményezheti, hogy egyes dialízis központokban nagy a zsúfoltság. A helyzetet tovább bonyolítja a 2002-ben bevezetett kapacitás rendelet, ami a mai napig kellemetlen helyzetbe hozza a szolgáltatót. Ugyanis hiába szeretne a betegigénynek megfelelően bővíteni, új kezelőhelyeket, vagy állomásokat nyitni az OEP nem fogadja be ezeket, még akkor sem, ha zárt a kassza.
- Árulja el valaki nekem tette- fel a kérdést Balla József debreceni professzor,- miért nem mindegy a biztosítónak, hogy 1000 beteget kétszáz, négyszáz, vagy ötszáz ágyon kezelünk, akkor, amikor neki ez nem kerül többe? Mivel a beruházásokat, akár egy kezelőhelyről, akár egy dialízis központról beszélünk nem az állam, hanem a szolgáltató finanszírozza.
Ehelyett szállítani, utaztatni kell, vagy - ami a legrosszabb - kitolni a kezelések közötti időt. Bár abban minden résztvevő - a civilek, a szakemberek, a szolgáltatók- megállapodott, hogy a dialízis életmentő, életfenntartó kezelés, a professzor kérdése költői maradt. Nem érkezett meg ugyanis a tárca illetékese Dr. Baraczka Mariann államtitkár - rendezvényünkkel egy időben várta a miniszterelnök - így nem hallhattuk a döntéshozók álláspontját.
Zoltán György a Fresenius Medical Care ügyvezető igazgatója viszont elmondta, hogy számára rengeteg bosszúságot okoz a kapacitás rendelet. A beteget persze nem küldi el, de ha el akarja számolni az adott esetben túlterhelt központ valóságos teljesítményét, akkor kénytelen kijátszani a szabályokat, így az egyik állomáson folytatott dialízis kezelést a másik kontójára számolja el. Gerendi Péter az OEP főosztályvezetője nem tiltakozott, hiszen ha valaki ő ismeri a művese kezelés finanszírozásának csínját-bínját. Ma egyet tehet, becsukja a szemét, és finanszíroz.
Nem is tehet mást, hiszen a betegek nem önként és dalolva tódulnak az utcáról dializáltatni magukat, hanem mert a kezelés nélkül meghalnának…
A plenárist sajtótájékoztató követte, közben pedig, a nagyteremben praktikus tanácsok hangzottak el vesebetegeknek.

Éljünk egészségesen!
Erre hívta fel a figyelmet Hevesi Tamás, aki bár negyedórás késéssel érkezett a terembe-, mint kiderült a kiállítókkal és a hostesekkel beszélgetett- nyíltszíni tapsot kapott. Tamás minden fórumon vállalja, hogy cukorbeteg, és azt is, hogy naponta szúrja magát.
Azt mondja, nagyon rendszertelen életet élt, azonban amióta beteg rendszeresen mozog, vegetáriánus lett, és odafigyel magára. És ami a legfontosabb: egyedül nem megy. Minden sorstársának - legyen diabéteszes, vagy vesebeteg azt tanácsolta, hogy működjön együtt
Dr. Ladányi Erzsébet Miskolcról a high-flux dializátorok előnyéről számolt be. Elmondta, hogy tavaly nyáron az Európai Vese Társaság konferenciáján Barcelonában elhangzott, hogy 37 százalékkal jobb túlélést biztosít a korábban használt dializátoroknál.
Szegedi János a Nephrológiai Társaság alelnöke azzal egészítette ki, kollégája mondandóját, hogy bármilyen remek is technika, együttműködés, pozitív hozzáállás nélkül nem lehet eredményt elérni. Ha valaki úgy érzi, hogy nem itt van helye, ha ellenáll a kezelésnek, ha nem fogadja el az állapotát, ha hízik, ahelyett, hogy fogyna nagyon nehéz segíteni.
Schnidt Judit dietetikus beszámolt a PEP diétáról, vagyis a vesebetegek számára kialakított új táplálkozási programról. A lényeg: a dializált betegek szív és érrendszeri megbetegedését, halálozását felgyorsítja a magas szérum foszforszint. Ezért a betegnek érdemes tájékozódnia étrendje foszfor tartalmáról, és ha szükséges naponta többször foszfátkötőt szednie.
A beszélgetést Hevesi Tamás zenekar nélküli koncertje követte, ami fergetegesre sikeredett, hiszen végig tapsolták a nézők, és Tamás gyorsasága miatt a színpadon rekedt orvosok is. 

Ki adhat vesét kinek?

Szalamanov Zsuzsa a Transzplantációs Alapítvány elnöke segítségével olyanok ültek a színpadra, akik új vesével élnek. Ki a férjétől, ki az édesanyjától, ki a feleségétől kapott vesét. Megrázó történeteket hallottunk a 13 éves kisfiúról, akinek édesanyja a boldogságtól küszködött könnyeivel, miközben elmondta, hogy gyermeke végre, olyan lehet, mint kortársai. Ő, vagyis édesanyja adta a vesét.

Megszólalt a férj, a feleség, és az is kiderült, hogy hazánkban nincs helyén az élő donáció, mert kevesen tudják, hogy nemcsak agy halott veséjét lehet felhasználni. Ezt a gondolatot erősítette meg a következő szekció ülés résztvevőjeként Perner Ferenc professzor is. A hazai törvények a kegyeleti jogok figyelembevételével szabályozzák a donációt. A halott ugyanis senkinek nem a tulajdona- legkevésbé a hozzátartozóké-, azaz csak értesíteni kellene őket a szervkivételről, nem pedig megkérdezni.
Ennek ellenére, ha a család tiltakozik /15-20/ százalék a tiltakozások szám- nincs szervkivétel, tehát a donort elveszítik. Ezért lenne fontos az élő donáció, ami nálunk még gyerekcipőben jár, miközben világszerte már túl is lépték az 50 százalékot. Abban mindenki egyetértett, hogy aki vesét ad, az pénzt spórol meg az államnak. Hiszen nem kell művese kezelést, táppénzt, a különböző szövődmények gyógyításának árát fizetnie. Érdekes példákat hallhattunk. Izraelben 100 % az élő donáció, ráadásul fizetnek is érte! A pénzt az állam adja, az összeg az illető éves átlagfizetésének összege, így nincs is szükség elhunytakból származó kadáver vesére. A szakemberek ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a művese kezelésben résztvevők 15-20 százaléka alkalmas csak a veseátültetésre, az ő várakozási idejüket kellene csökkenteni az élő donáció hazai népszerűsítésével.
A nyílt nap üde színfoltját jelentette Macskássy Izolda megszólalása, aki elmondta, hogy amikor kérik ad. Pontosabban a rászorulóknak ad. Gyerekeknek, betegeknek, óvodáknak, rendőr árváknak, alapítványoknak. Mert utálja az újgazdagokat, azokat, akik csak halmozzák a pénzt. Pedig sem a temetőbe, sem a koporsóba nem vihetik, nem vihetjük magunkkal.
Az árverés izgalmas pillanatai következtek. A licitálás 150.000 forintról indult, a kép végül 250.000 forintért Zoltán György a Fresenius ügyvezető igazgatója tulajdonába került. A pénzt egy nyíregyházi vesebeteg családjának ajánlotta fel, akit a helyi vesebeteg egyesület javasolt. És ekkor jött a meglepetés. Horn Péter a B/ Braun vezérigazgatója megduplázta az összeget, ugyanis felajánlotta, hogy cége ugyanennyivel járul hozzá a család boldogulásához. Záróakkordként B. Király Györgyi és Jávor András átadta az egészségtotót helyesen kitöltők nyereményeit. Az egyik vidéki idős hölgy sírva vette át az ajándékot, és meghatottan köszönte meg a szervezőknek, hogy ennyi kedves emberrel találkozhatott, és életében először eljuthatott a Duna Palotába.

Várhegyi Andrea