vissza

Mit kell tennie a cukorbetegnek?

máj
24
2007

A „Teázzon a Kor Kontrollal!” májusi második adásához érkeztünk. Kit fenyeget a vakság, a szívinfarktus, a szélütés, a láb amputálása, vagy éppen a vese leállása? Igaz lehet-e, hogy a legújabb adatok szerint már a népesség 10 százaléka cukorbeteg? Mi a különbség az I. és a II. típusú diabétesz között, kik vannak többen, és melyik a súlyosabb? Van-e összefüggés az elhízás és a diabétesz kialakulása között?

Ne legyünk cukorbetegek!

A Pallas Páholy következő adására, a szerkesztő és a társaság elnöke B. Király Györgyi két „nagyágyút” hívott meg, olyan professzorokat, akik mindent tudnak a cukorbetegségről. Dr. Winkler Gábor és Korányi László mellett Pécsi Ildikó színművésznő foglalt még helyet. Okkal és joggal, merthogy Ildikó is sorstársa a cukorbetegek népes táborának.

Ami a legjobban megfogott ebben a műsorban, hogy nem latin szavak és érthetetlen elemzések hangzottak el, hanem közérthetően és közvetlen stílusban fogalmazódtak meg a gondok, a bajok.

Az első kérdéskör azt járta körül, hogy hányan lehetnek az országban az érintettek. A 10-15 százalék saccolt adat mellett, dr. Winkler mondta ki az utolsó szót, miszerint „a cukorbetegek száma egyre növekvő tendenciát mutat.”

Az örök nagy vita, hogy kik tartoznak az 1-es és kik a 2-es csoportba, ezen a beszélgetésen új megvilágítást kapott. Ugyanis nemcsak kettő, hanem 4 csoportba lehet sorolni az érintetteket. Minden esetre, 10 cukorbetegből 8-an a 2-es típushoz tartoznak.

Az elvinek tetsző kérdések után, Pécsi Ildikó a maga egyéni és humoros stílusával szólalt fel többször. Elmondta, hogy tudja a túlsúlyát, de már kicsit unja, hogy mindenki ezzel nyaggatja. Hiszen ha elmegy a fogorvoshoz, vagy bármilyen más problémával egy orvoshoz, mindenki azzal kezdi, hogy fogyjon le. Holott ő minden nap tornázik, tudja nagyon jól, hogy a fizikai mozgás jót tesz a cukorbetegeknek. (Másnak is.) Kedvesen még azt is hozzátette, hogy nem hajlandó betegségtudattal élni. A legtöbb, amit tehet magáért, hogy naponta többször méri a vércukorszintjét, és például az eperrel egészen ellentétes eredményeket ért el. De evett még tejszint és kiflit is mellé! Csakhogy csöppet sem volt stresszes, így nem is ment fel a vércukra! Nem így, amikor szorongott, amikor tele volt gondokkal, na olyankor felvitte!

A professzorok alig várták, hogy közbeszólhassanak, amit meg is tettek. Azt tanácsolták, hogy senki ne kövesse Ildikó példáját az eperrel és a tejszínhabbal, ha cukorbeteg! A mozgásról az a véleményük, hogy nem elég a konyhában, vagy a kertben matatni. A fizikai megterhelést egészen addig kell űzni, míg az illető meg nem izzad. Hogy valaki kapál, vagy úszik, vagy fut az ő dolga, csak izzadjon bele! Hogy milyen az orvos beteg kapcsolata arról is szó esett. Dr. Korányi szerint, az orvos mondja, a beteg megvalósítja. Tulajdonképpen minden beteg saját magát menedzseli, saját magát kezeli, mondhatjuk úgy is: saját maga orvosa…. A legfontosabb dolog az állandó kontroll. Megdöbbentő eredményeket produkált a Németországban készült, 3000 cukorbetegre kiterjedő ROSSO vizsgálat. Az derült ki belőle, hogy akik mérik a vércukorszintjüket, azoknál a szövődmények a kockázata csökkent. Tehát: kevesebb a szélütés, az infarktus, a vakság, a láb amputálása, a veseelégtelenség… sőt! Még a halálozási adatok is jobbak, nyílván mert az önellenőrzéssel párhuzamosan hatásosabb a terápia! Meg kell teremteni, az étrend, a fizikai aktivitás és az inzulin-terápia hármas egységét. Régebben a cukorbetegség legnagyobb veszélye a kóma volt, mára ez megváltozott. A mai adatok szerint a már felsorolt nagy érbetegségek jelentik a legfőbb veszély-forrást. A szövődmények kialakulását lassítani lehet, ha betartják a kívánt előírásokat.

Végezetül étrendi kérdésben megint előkerült a margarin vagy a vaj vitája. A legújabb hírek szerint most éppen a vaj győzött. Ami viszont vita nélkül győzött, az a cigaretta ártalmassága, ami a cukorbetegeknél kiváltképp nem javallt.

Vannak alternatív segítői is a cukorbetegeknek. Ilyen az őssejt - terápia, amely akár néhány éven belül használatba is jöhet. Sőt, a professzor urak még abban is megegyeztek, hogy a gyógynövényeknek is van vércukorszint csökkentő hatásuk.

Abban viszont mi cukorbetegek és nem cukorbetegek megállapodhatunk: legjobb, ha elkerüljük ezt a bajt, ha rajtunk múlik! Azaz nem engedünk a rágcsálnivalók csábításának, nem engedjük, hogy rakódjanak ránk a fölösleges kilók, hogy legalább a II. típusú diabéteszt kicselezhessük!

Bozsán Eta

Kiemelt rovatok:
Vércukorkontroll

Betegséglexikon:
Cukorbetegség

Szakértő:
Dr. Palik Éva (belgyógyász)

Labor:
Aceton
Glükóz - vizelet

Gyógyszerek

Partnereink