vissza

Önpusztítás helyett közösség...

dec
21
2013

Zavaros világban élünk. Az egészségtelen életmód, a jövőbe vetett remény elvesztése, az értékek eltűnése az oktatásban és az életben, az egészségügyi ellátó rendszerek hiányosságai, értékromboló ideológiák követése, a hitelüket vesztett eszmék negatív hatásai, a hagyományoktól való elszakadás, az egyéni érdekek felerősödése a közösségi érdekekkel szemben, a hagyományos családstruktúrák felbomlása, a konfliktusmegoldás súlyos hiányosságai mind szerepet játszanak az önpusztító magatartás kialakulásában. Ezeket hangsúlyozta nyitó gondolatként Kalmár Sándor pszichiáter főorvos a kecskeméti Egészségügyi Központban tartott előadása során.

Az önpusztításban, különösen az öngyilkosságok esetében, a területi különbségek nagymértékű, megmagyarázhatatlan állandósága évtizedek óta lényegében változatlan. Az önpusztító magatartás megelőzésére sokkal többet lehetne tenni, mint amennyit ma teszünk. A megelőzési stratégiákról nagyon sok információ áll rendelkezésünkre.

Az önpusztító magatartás láthatatlan gyilkos. Amíg csak Tompa városban 2006-ban meghalt 93 ember, addig Ausztriában egy hasonló nagyságú városkában 43, Írországban 31 ember halt meg. Mi az oka?

Minden téves hiedelemmel ellentétben az önpusztító magatartás oka az önismeret hiánya, a testi, lelki, kulturális, szociális és spirituális tudatlanság, amelynek a gyökere az iskolai egészségre nevelés hiánya, az egészségtan tanítás hiánya. Ma az emberek többsége nem ismeri a személyiség-fejlődése szakaszait, az emberi idegrendszer és psziché szerkezetét, a saját pszichológiai immunrendszerét, az emberi szükségleteket, (testi igények, biztosság igénye, szeretet igénye, elismerés, megbecsülés igénye, önmegvalósítás igénye) a pszichiátriai zavarok és betegségek tüneteit, a mentális épség megőrzése érdekében szükséges teendőket. Nem rendelkezik megfelelő konfliktus megoldó készségekkel. Nem ismeri és nem is törekszik megismerni önmagát, mert sem kérdezni nem tud, sem azt nem tudja, hogy mit nem tud. Zavaros és téves fogalmait tudásnak állítja be, és ezt magabiztosan el is hiszi. Tele van előítéletekkel, és aki másképpen gondolkozik, mint ő, azt ellenségnek tartja, ettől a hiedelemtől az egyén szenzitívvé válik, fanatizálódik, és ez meghatározza a magatartását, viselkedését.

Az egészség nem csupán a betegség és a fogyatékosság hiánya, hanem a teljes testi, lelki-mentális-pszichés, kulturális-szociális és spirituális jól-lét állapota.

Ha valaki nem ismeri önmagát mind a négy aspektusból, akkor önmaga korlátjaként, esélye sincs az egészsége megőrzésére.Jó példa a mentális-pszichés egészség jeléntőségére, amit Galenus 2000 évvel ezelőtt megfigyelt. Azt tapasztalta, hogy a melankolikus nők között gyakrabban fordul elő az emlőrák.

Vagy. A depresszió és a szorongás fokozza a kardiális halál kockázatát mind a kardiális szempontból egészségeseknél, mind a szívbetegeknél. Depressziós állapotban az immunrendszer is sérül, érthető, hogy egyrészt számos szomatikus betegség kialakulásához vezet, másrészt szinte minden betegséget ront, különösen idős korban. Ez a jelenség 2000 éve ismeretes., szintén Galenus által.

Ma az orvosok jelentős része sajnos nem ismeri fel a depressziót és a jelentőségét sem!

Az élvezeti mérgek és kábítószerek a civilizáció térhódításával soha nem tapasztalt jelentőségre tettek szert. A fogyasztásuk következtében kialakult magatartászavarok és testi tünetekkel járó mentális zavarok nagy kihívás elé állítják nemcsak a felkészületlen egészségügyet, de a társadalmat is. A népesség egy része, - ma még talán a nagyobb része - előítélettel kezeli ezen betegeket, mondván, hogy ők maguk felelősek a betegségük kialakulásáért.

Drámai a kecskeméti középiskolások körében is tapasztalt szerhasználat gyakorisága. Bár a drogok fogyasztása szigorúan tilos és törvényellenes, négy iskolában jelezték a fiúk, hogy naponta (2.0%-6.7%) három iskolában a lányok, hogy naponta használják. (1.4%-5.9%)

Az öngyilkosságok száma fiatalok közt változó volt az elmúlt 12 év alatt. 2000-2011 között 1 504 fiatal követett el öngyilkosságot (24>: férfi: 1 240, nő: 264.) A fiatal felnőttek között: 3 053 öngyilkosság volt, férfi: 2 587, nő: 466. Nem kellett volna meghalniuk. Az öngyilkos áldozatok soha nem egészséges emberek, mindig valamilyen testi, szomatikus, mentális, pszichés, pszichiátriai, kulturális, szociális és spirituális zavarban szenvednek. Segíteni kell nekik sport és egyéb közösségekhez való tartozással, szorongásoldó technikák tanításával, az eéőítáletek lebontásásval, szemléletváltással.

B. Király Györgyi